Sierpinski Csempe

A Sierpinski csempe, Wacław Sierpiński lengyel matematikusról kapta nevét, aki felfedezte a róla elnevezett háromszögalapú fraktálrendszert, "hogy egy szabályos háromszögből elhagyjuk az oldalfelező pontok összekötésével nyert belső háromszöget, majd az így maradt három háromszögre rekurzívan alkalmazzuk ugyanezt az eljárást." ( Wikipédia) 

A csempe terve a felületei reflexió maximalizálása kapcsán folytatott kísérletek eredményeként jött létre a Sierpinski fraktál és a tengeri jelzőbóják elvének házasításával. Utóbbi lényege,hogy a rá vetődő fénycsóvát a fényforrás irányába veri vissza az oldalfalak belső szögei okozta törési irányok következtében (megfelelő tükröző anyag esetén). 

A homlokzatra elhelyezett csempe fő feladata a rá vetülő napsugár visszaverése, és megtörése, azonban a kisméretű, tulajdonképpen gúla negatívok árnyékolják is magukat. A fényes fehér máz segíti a minél magasabb reflexiós arányt. A csempe formai jellegéből fakadóan kiemelkedik a rögzítési felület (fal) síkjából így a mögötte kialakuló légrésnek szigetelő hatása van. 

A csempe formájának tervezésekor és a prototípus gyártás során kiemelten fontos volt a 3D technológiák alkalmazása, hiszen egy ilyen geometrikus rendszer, kézi gyártási módszerekkel nem hozható létre a szükséges pontossággal. A 3D nyomtatás után hagyományos gipszes eljárással készült el a gyártó forma. A kültéri alkalmazásnak megfelelően a csempék fagyállóak, hogy nagy biztonsággal állják az időjárás viszontagságait!